|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 40 találat | lapozás: 1-30 | 31-40 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Pokorny László 1992. február 1.Az RMDSZ Maros megyei Elnöksége felhívásában arra szólította fel a megye lakosságát, hogy Pokorny László független jelöltet támogassa a választáson, mivel a bíróság az RMDSZ polgármester-jelöltjét, Káli Király Istvánt törölte a listáról, annak ellenére, hogy ezt a döntést román főügyész is törvényellenesnek tartotta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./1992. február 12.Marosvásárhelyen megszületett a választási eredmény. A városi tanács összetétele a következő: RMDSZ 14 tanácsos /48 544 szavazat/, RNEP 9 tanácsos /32 665/, Demokratikus Konvenció 1 tanácsos /3 667/. A polgármester Pokorny László lett /53 %, 50 185 szavazat/, további szavazatok: Suciu Victor /Vatra Romanesca/, 40,4 %, 38 274, Titus Olariu /Demokratikus Konvenció/ 5,6 %, 5 329, Aurel Florea 1 %, 983 szavazat. /Végleges választási eredmények Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./1992. február 14.Miután Marosvásárhelyen Pokorny László megszerezte a szavazatok 53 százalékát, a szélsőséges erők, élükön a Román Nemzeti Egységpárttal, heves támadást indítottak ellene, hogy ne lehessen a városnak magyar polgármestere. Büntetőjogi feljelentést tettek ellene, hogy a jelöltségéhez szükséges aláírásokon hamisítások vannak, nem a városban lakók, illetve kiskorúak is szerepelnek az íveken. A rendőrség megkezdte a támogató íveken szereplő vitatott személyek beidézést, febr. 14-én pedig beidézték a rendőrségre Pokorny Lászlót is. /Népszabadság, febr. 15, Magyar Hírlap, febr. 15./1992. február 15.Marosvásárhelyen a szélsőséges erők, élükön a Román Nemzeti Egységpárttal, heves támadást indítottak a megválasztott polgármester, a szavazatok 53 százalékát elnyerő Pokorny László gyógyszerész ellen. Azt hozták fel ellene, hogy a jelöltetéséhez szükséges íveken egyesek neve kétszer szerepel. A rendőrség azonnal vizsgálni kezdte az aláírásokat, rendre behívatva az aláírókat. Pokorny László polgármestert beidézték a rendőrségre és több óráig bent tartották. A nyilvánvalóan alaptalan rágalmazás ellen nyilatkozatban tiltakozott Maros megye RMDSZ szervezete. /Bogdán Tibor (Bukarest): Beidézték a rendőrségre Marosvásárhely polgármesterét. = Magyar Hírlap (Budapest), febr. 15./1992. február 15.Az RMDSZ Maros megyei vezetősége az MTI-nek eljuttatott nyilatkozatában leszögezte, hogy a Pokorny László, Marosvásárhely megválasztott polgármestere független jelöltkénti indulásához szükséges aláírásoknál történt szabálytalanságokért a felelősség nem hárítható át az RMDSZ-re. Pokorny László az ellene indított támadások nyomán lemondott. Az új választásnál az RMDSZ megtalálja a legmegfelelőbb megoldást. /MTI/1992. február 16.Az RMDSZ elnöksége febr. 15-16-án ülésezett Brassóban. Az RMDSZ a választásokon részvétele elmaradt a várakozástól, de így is az ország második legnagyobb ereje és talán a legöntudatosabb politikai szervezet. Az RMDSZ nem tartja igazságosnak a választási törvény azon rendelkezését, hogy az utolsó pillanatban is átvezényelhető katonaság is helyben szavazhat, mert így felboríthatja az egyensúlyt. Ez a helyzet Nagyváradon és Kolozsváron is. /MTI/ Az RMDSZ vezetőségének brassói üléséről kiadott közleménye foglalkozott a választásokkal, az elnökség javasolta, hogy az RMDSZ rendkívüli kongresszusát ápr. 24-26-án Brassóban tartsák meg. A román parlamentben elfogadott Hargita-Kovászna jelentést magyarellenesnek és alkotmányellenesnek tartják. Az RMDSZ levélben fordult a Magyarok Világszövetségéhez, ebben kifejezték a szervezethez való csatlakozási szándékukat - bizonyos feltételek egyeztetése esetén. Ideiglenesen megbízták dr. Csapó József elnökségi tagot a szóvivői szereppel. /Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 19./ Ugyanezen ülésről kiadott Állásfoglalás elítélte Pokorny László Marosvásárhelyen megválasztott polgármester jelöléséhez szükséges aláírások gyűjtése során elkövetett szabálytalanságokat, ugyanakkor megerősítette, hogy szándékos jogsértés nem történt. A brassói elnökségi ülésen üzenettel fordultak a román közvéleményhez /Baráti üzenet román választókhoz/, ebben hangsúlyozták, hogy szélsőséges nacionalista pártok, a frontos erők egy része és a régi rezsim hívei offenzívát indítottak a magyarság és demokrata konvencióbeli szövetségesei ellen. Gyalázkodó választási propagandájuk lényege a magyarellenesség és mindenkit, akik velük szövetkeznek, a román nép ellenségeinek neveznek. Az RMDSZ nem ellensége a román népnek, Romániát közös hazának tekinti. A román ellenzéktől a bizalmatlanság leküzdését kérik. Az első fordulóban az RMDSZ mintegy félmillió szavazattal járult hozzá a Konvenció - többnyire román nemzetiségű - jelöltjeinek sikeréhez. /Romániai Magyar Szó (Budapest), febr. 20./1992. március 27.Pokorny László, Marosvásárhely megválasztott, majd lemondatott polgármestere márc. 27-én át akarta lépni a határt, azonban a román hatóságok ezt megakadályozták. /Pokorny-stop. = Népszabadság, márc. 31./1995. augusztus 1.Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire. Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke és Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./1995. augusztus 1.Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire, Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke, Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./1996. április 2.Marosvásárhelyen márc. 22-én választották meg a nyolc jelölt közül azt, aki az RMDSZ a polgármester-jelöltje lesz. A győztes Fodor Imre mérnök lett. A nyolc jelölt polgármesteri programja a Népújságból /Marosvásárhely/, Máthé Éva beszámolója nyomán. Bartis Árpád 74 éves nyugalmazott közgazdász általában a költségvetés ésszerű felhasználásáról, új pénzforrások kereséséről beszélt. Gaál Márton 63 éves nyugalmazott közgazdász a fiatal vállalkozók támogatását, a város tisztaságának helyreállítását, a testvérvárosi kapcsolatok kialakítását tartotta fontosnak. Csata Ernő 44 éves gépészmérnök közalapítványt hozna létre, melyből a fiatalokat támogatná munkahelyteremtéssel, lakásépítéssel. Csegzi Sándor, 39 éves fizikatanár jelszava: visszaadni a polgároknak az önbecsülést. Állandó kiállítási csarnokot létesítene és a fiataloknak a város üres telkein lakásokat építene. Gondoztatná a történelmi emlékműveket, műemlékeket. Vajda Sándor, 45 éves mezőgépész kitért a csatornahálózatok kiépítésére, fejlesztésére, helyi vállalkozások bevonására a helységgazdálkodásba, helyi jellegű utcanevek visszaállítására, magyar nyelvű magán-inasképzés létesítésére stb. gondolt. Fodor Imre 59 éves energetikai mérnök. Programjában szerepel a helyi bevételek növelése koncesszionálásból, kölcsönökből; parkolóhelyek létesítése; munkanélkülieket átképző központ létrehozása stb. Temesvári István 55 éves közgazdászt nem a körzetek jelölték, hanem saját maga gyűjtött össze annyi támogató aláírást, amennyi elegendő a jelöléshez. A hallgatóság rosszallta, hogy jelöltette sajátmagát. Az utolsó jelölt, Pokorny László, politikai okokra hivatkozva visszalépett a polgármesteri székért folytatott küzdelemből. /Marosvásárhelyi polgármester-jelöltek. Fodor Imrének drukkolhatunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./2000. november 17.A Romániai Magyar Könyves Céh szervezésében a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokában tartották nov. 9-11. között a hatodik Nemzetközi Könyvvásárt. A látogatók szavazatai alapján az idén is kiosztották a vásár legszebb és legnépszerűbb könyve-díjat: az I. díjat Domokos Géza Igevár. Kriterion-történet 16 helyzetképben elmondva /Pallas-Akadémia és a Polis Könyvkiadó közös gondozásában/, a II. díjat Kós Károly: Országépítő (Polis Könyvkiadó), a III. díjat pedig dr. Pokorny László: Gyógyító füvek, fák (Mentor Könyvkiadó) című könyvek nyerték el. Több könyvbemutató volt, például Kovács András Ferenc Miénk a világ című gyermekverskötetét. A Pallas-Akadémia Kiadó estjén a Heidelbergből érkezett Hajdú Farkas-Zoltán, a Nobile Officium (ebben a sorozatban jelent meg Csiki László Visszaút című esszékötete) sorozatszerkesztője beszélt, jelen volt két másik szerző, Dávid Gyula és Domokos Géza. /Kozma Mária: Hűséges türelemmel. A hatodik Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásárról. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./2001. december 4.Tőkés László püspök büntetése /az RMDSZ Szövetségi Képviselői Tanácsa elmarasztaló határozata/ ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek abban az állásfoglalásban, amelyet a MÚRE Hírcsere szolgálata révén hoztak dec. 3-án nyilvánosságra az interneten. 72 Maros megyei lelkész, pedagógus, orvos és politikus egyúttal az SZKT megújulását is követeli, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának jelenlegi összetételét nem tartja legitimnek. "Közösséget vállalva Székelyudvarhely és Szatmárnémeti hasonló nyilatkozatot megfogalmazó magyar polgáraival, arra kérünk fel minden erdélyi magyart, lépjenek fel Tőkés László védelmében!"- olvasható a nov. 14-én kelt Állásfoglalásban. Az aláírók között van Fülöp G. Dénes lelkész, Kerekes Károly parlamenti képviselő, Vekov Károly parlamenti képviselő, Izsák József, Fodor Imre, Csíky Csaba, dr. Pokorny László, Fekete Zsolt tanár, volt Hunyad megyei képviselő, Kincses Elemér, Kilyén Ilka, Kárp György, dr. Kincses Ajtay Mária egyetemi tanár, Donáth Árpád főtanfelügyelő-helyettes, dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, dr. Csép Katalin egyetemi tanársegéd, Tőkés Béla egyetemi tanár, Brassai Zoltán egyetemi tanár, P. Bakó Pál, a marosvásárhelyi ferences közösség házfőnöke, gr. Bethlen Anikó, Feszt György nyug. egyetemi tanár, Ábrám Noémi, az Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetségének elnöke, dr. Ábrám Zoltán előadótanár, az EMKE Maros megyei elnöke, Mészáros József és Márton Zoltán, a Teleki Oktatási Központ igazgatója. /Tőkés László püspök büntetése ellen tiltakoznak Maros megyei értelmiségiek. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke és az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa nyilatkozatban reagált a tiltakozásra. "Veszélyesnek tartjuk azt, hogy az aláírók mondvacsinált vádak alapján megkérdőjelezik a Szövetségi Képviselők Tanácsának legitimitását." Idézték az SZKT szept. 29-i ülésén elhangzott, a Szövetségi Etikai és Fegyelmi Bizottság által készített határozatot: "megrovásban részesíti Tőkés Lászlót, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, amiért a 2000. évi általános választások alkalmával a saját maga és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa nevében tett nyilatkozataiban hevesen támadta az RMDSZ-t és Seres Dénes urat, Szilágy megye szenátorjelöltjét, rombolva ezáltal a szövetség tekintélyét és zavart kelt megnyilatkozásaival a választópolgárok körében." Az RMDSZ-ben nem széthúzásra, hanem összefogásra, együttműködésre van szükség. /Frunda György, a Szövetségi Képviselők Tanácsa elnöke, az RMDSZ Maros megyei szervezetének Operatív Tanácsa: Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./2003. november 4.Második könyve jelent meg Pokorny Lászlónak, a marosvécsi kórházotthon igazgató főorvosának: Mérgező növények kézikönyve /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2003/. Előző könyvében, a Gyógyító füvek, fákban az Erdélyben, illetve szűkebb pátriájában, Marosszéken fellelhető növények jótékony hatásáról írt. /K. D. I.: Pokorny László második füveskönyve. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./2004. április 28.Maros megyében az RMDSZ megye tanácsosi listájának első 15 (bejutónak számító) helyén heten újak. A szavazás nyomán kialakult sorrend: 1. Benedek Imre, 2. Csegzi Sándor, 3. Lokodi Emőke, 4. Szabó Árpád, 5. Magyarósi Erzsébet, 6. Kakassy Sándor, 7. Balogh József, 8. Brassai Zsombor, 9. Pokorny László, 10. Szalkay József, 11. Bán Mózes, 12. Veres Ádám, 13. Bözödi Sándor, 14. Simon János, 15. Tatár Béla. /Ami a sorrend mögött van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./2005. május 18.A tavaly megjelent törvény értelmében a szociális intézetek (országos viszonylatban több mint 150) ez év január elsejétől elvesztették jogi személyiségüket. Ugyanakkor megyei vezérigazgatóságok alakultak, amelyek a fogyatékkal élő felnőtteket, és a gyermekeket gondozó intézeteket irányítják. Ez gyakorlati és politikai vonatkozásban határozott visszalépés. Ez a törvény ellentmond a decentralizációt szorgalmazó törvény előírásainak. Az intézetek nem rendelkeznek többé bankszámlával, a gondozottaknak szükséges élelmiszer, ruházat, lábbeli, gyógyszer stb. kifizetése Maros megyében például a marosvásárhelyi vezérigazgatóság hatáskörébe tartozik. Tekintettel arra, hogy az otthonok a megye különböző területein működnek, a számlák kiegyenlítése állandó magyarázkodást és több száz kilométeres utat jelent. Az elmúlt évtizedben hasznos szakmai kapcsolatot alakítottak ki svájci, angol, holland, norvég, német és francia nemkormányzati szervezetekkel, amelyek sokszor nagylelkű anyagi segítséget nyújtottak az otthonok fejlesztésére. Tekintettel arra, hogy bankszámlák megszűntek az adományok fogadása intézeti szinten lehetetlenné vált. A felmerült nehézségekre felhívták a figyelmet, a megyei tanács átiratban kérte a kormánytól a helyzet normalizálását. A válasz visszautasító volt. /Dr. Pokorny László, a marosvécsi Neuropszichiátrai Rehabilitációs Központ igazgatója, megyei tanácsos: Centralizált decentralizáció. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 18./2005. október 5.A Maros megyei tanács múlt heti ülésén a megye lakosságának nemzetiségi arányának figyelembe vételét kérte Pokorny László képviselő, ugyanis a 29 tagú megyei területrendezési és urbanisztikai bizottságban mindössze négy magyar nemzetiségű személy szerepel. Maros megye lakóinak 40%-a magyar. Amza Margarit „megígérte”: ezután nagyon figyel arra, hogy a különféle bizottságoknál betartsák a 40-60 százalékarányt. /(antalfi): A megye nemzetiségi összetételét figyelembe kell venni! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 5./2006. január 31.A Maros megyei forradalmárok a jelenlegi román nyelvű tábla mellett magyar és német nyelvű emléktáblát követelnek a prefektúra épületére. Kérésüket a megyei tanács vezetése múlt héten elutasította, és a prefektúrára hárította az ügyet. A forradalmárok a múltban már több ízben is kérték ezt. A kérés teljesítésének halogatása tavaly decemberben éhségsztrájkhoz vezetett, amit azóta ugyan felfüggesztettek, de a háromnyelvű táblaügy nem oldódott meg. Pokorny László RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő a forradalmárok követelését támogatva december 15-én határozattervezetet nyújtott be a megyei tanács vezetéséhez. Pokorny László kérésére a megyei tanács elnöke, Lokodi Edit és Toganel Ioan főtitkár január 23-án (!) írásban válaszolt, közölve, az épület történelmi műemlék és nem tartják időszerűnek a jelenlegi emléktáblákon kívül más emléktáblák kifüggesztését. Pokornyt a prefektushoz küldték, ez bizony felelősség-áthárítás. /Megoldás helyett magyarázatok. Többnyelvű emléktáblát a forradalmároknak! = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./2007. március 5.A törvényszék február 20-i végzése alapján a marosvécsi kastély visszakerült Kemény János báró leszármazottainak tulajdonába. A kastélyban jelenleg neuropszichikai rehabilitációs központ működik, ahol mintegy 200 fogyatékos személyt gondoznak, rájuk való tekintettel megegyezés született a tulajdonosok és a központ vezetése között arról, hogy mikor kerüljön sor a kastély átadására. Dr. Pokorny László, a marosvécsi neuropszichikai rehabilitációs központ igazgatója elmondta, Kemény János báró leszármazottaival kompromisszumos megoldásra jutottak, aminek lényege, hogy nem kell mindjárt kiköltözniük a kastélyból. A rehabilitációs központnál folyamatban van egy Phare-pályázatnak köszönhető építkezés, amelynek befejezése után 50 gondozottnak biztosítanak új lakhelyet, és újabb pályázatok is készülnek. A kastélyt akkor juttatják vissza a tulajdonosoknak, amikor az összes gondozott számára sikerül megfelelő lakhelyet találni, de az újonnan épített épületrészek továbbra is a rehabilitációs központ tulajdonát képezik. /Mózes Edith: Visszaszolgáltatták a marosvécsi kastélyt. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 5./2007. március 20.Marosvásárhelyen a városi RMDSZ-körzetek elégedetlenek a megyei szervezettel, ez derült ki március 16-án az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének választmányi ülésén. A testület szerint a megyei szervezet semmibe veszi a körzeteket, nincs kommunikáció közöttük. Csegzi Sándor alpolgármester hiányolta a politikai tevékenységről szóló tájékoztatást. Török Gáspár szerint a magyar kultúra napja „gyengén volt megünnepelve”. Benedek Imre TKT-elnök nem értett egyet azzal, hogy a kongresszusi küldöttek nagy része „hivatalból” került a listára. Papp Mária elmondta, hogy az aláírásgyűjtés nehezen megy, az emberek azt mondják: „mikor választás van, kellünk az RMDSZ-nek, máskor felénk sem néznek”. Benedek István városi tanácsos szerint bármilyen programot akarnak végrehajtani, kiderül, hogy „valaki másképp akarja”. Mátyás Zoltán hiányolta a kétnyelvű feliratokat, illetve fájlalta az anyanyelvhasználat mellőzését közintézményekben. Rámutatott: „le kellett volna ülni, s megegyezni Tőkés Lászlóval, akkor nem kellene marakodni, hogy ki kit támogat”. Pokorny László választmányi elnök elismerte, hogy a városi körzetek egyharmada nem működik. Kerekes Károly szerint nincs kommunikáció a parlamenti csoport és a kormánytagok között sem. Az újságíró mentegette a megyei szervezetet: nem lehet mindent a szervezet nyakába varrni. /Mózes Edith: Zűrzavaros választmányi ülés. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 20./2007. június 25.Marosvásárhely RMDSZ választmányának június 22-én tartott rendkívüli, bővített ülésén Csegzi Sándor Borbély Lászlóval szemben 23 szavazattal, húsz ellenében szerezte meg a városi szervezet bizalmát. „A munkám a programom” – összegezte Csegzi Sándor, Marosvásárhely alpolgármestere azokat az érveket, amelyekkel sikerült meggyőznie a választmányt arról, hogy a testület, Borbély László regionális fejlesztési miniszter ellenében az ő jelölését fogadja el Marosvásárhely polgármesteri tisztségére. A szavazatukkal Borbélyt támogató választmányi tagok szerint a jelenlegi alpolgármester hétéves városvezetői tevékenysége során nem mutatott fel semmilyen, a magyar közösség számára előnyös eredményt, ugyanakkor alárendelt szerepet játszik Dorin Florea demokrata párti polgármesterrel szemben. Csegzi nem tartja valószínűnek, hogy az RMDSZ felsőbb fórumai felülbírálhatják a választmány jelenlegi döntését. A választmány döntését Borbély László nem kívánta kommentálni. /Bögözi Attila: Csegzi legyőzte Borbélyt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./ A Krónikának nyilatkozó Borbély furcsállotta, miként születhetett ilyen eredmény, ugyanis őt jóval több körzet támogatta, mint vetélytársát. Csegzi elmondta: sokkal simább győzelemre számított. A választmány elnöke, Pokorny László leszögezte: „Ez az alapszabályzatnak megfelelő, korrekt és megkérdőjelezhetetlen procedúra, amelynek eredményét senki nem vonhatja kétségbe. ” Csegzi bármilyen elvszerű megmérettetéssel egyetért, reméli, hogy minden vásárhelyi magyarral sikerül elfogadtatnia magát. /Szucher Ervin: Meglepetés Vásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./2007. július 5.E hét végén Marosvásárhelyen is elkezdődik a belső népszavazás a Székelyföld önrendelkezéséről, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség és az RMDSZ összefogásával. Az RMDSZ városi szervezetének vezetői és a körzeti elnökök támogatásukról biztosították a népszavazás kezdeményezőit, ami a megyei vezetés nemtetszését váltotta ki. A közös összefogástól 40 ezer szavazat begyűjtését várja az SZNT elnöke, Fodor Imre. Fodor örvendetesnek tartja, hogy az RMDSZ helyi vezetőit nem kellett sokat győzködni az ügy felvállalása érdekében. Brassai Zsombor megyei ügyvezető alelnök kifejtette, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet nem konzultált a megyei vezetőséggel. Pokorny László, a marosvásárhelyi választmány elnöke viszont cáfolta Brassai kijelentését, mondván, hogy időben a megyei vezetőség tudtára adták a városi szervezet álláspontját. Gál Éva, az RMDSZ városi ügyvezetője emlékeztetett, a szervezet három évvel ezelőtti, választási jelszava ez volt: Együtt az autonómiáért! Marosvásárhely román politikai alakulatainak vezetői nem örülnek a fejleményeknek. Dorin Florea, a város polgármestere, aki egyben a Demokrata Párt megyei szervezetét vezeti, alkotmányellenesnek tartja a referendumot, amely szerinte „a hagyományos román–magyar barátság” megmérgezéséhez vezethet. „Őszintén szólva undorral tekintek erre a provokációra” – jelentette ki Florea. /Szucher Ervin: SZNT–MPSZ–RMDSZ: együtt az autonómiáért. = Krónika (Kolozsvár), júl. 5./2007. július 5.Csegzi Sándor marad a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezet polgármesterjelöltje, mert a választmány megalapozatlannak tekintette a két héttel ezelőtti jelöltállítás eredményét megtagadó óvásokat, jelezte Pokorny László, a választmány elnöke. „Meglátjuk” – nyilatkozta az óvásokat követően a bukaresti Cotidianul napilapnak Borbély László arra a kérdésre válaszolva, hogy egy esetleges újraszavazáson újból megpályázná-e a jelölést. A jelenleg külföldön tartózkodó Csegzi Sándort meglepték az óvások. /Bögözi Attila: Estek az óvások, Csegzi a jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./2008. április 8.Kiss Kálmán, az évek során több magyar zsebpártot és szervezetet létrehozó, mindig csak választási évben színre lépő politikus /jelenleg a Romániai Székely Szövetség vezetője/ összmagyar koalíció megalakítására intézett felhívást Maros megyében. Egy asztalhoz szeretné ültetni az RMDSZ-t és a Magyar Polgári Pártot (MPP), a közös polgármesterjelölt kiválasztása céljából. – Borbély László képtelen megnyerni a választásokat, fejtette ki. A felhívásra reagálva, Kiss István, az MPP marosvásárhelyi elnöke kikötötte: semmiféle tárgyalást nem kívánnak folytatni a Kiss Kálmán-féle alakulattal. Inkább az RMDSZ-szel szeretnének egyeztetni. Pokorny László, az RMDSZ marosvásárhelyi választmányának elnöke leszögezte: „Olyan emberrel, akinek nincs hitele, és aki miatt Fodor Imre elveszítette a 2000-es választásokat, soha nem fogok tárgyalni. ” /Szucher Ervin: Kiss Kálmán tárgyalna, de nincs kivel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./2008. július 2.Az 1992-es helyhatósági választások előtt Borbély László akkori Maros megyei RMDSZ-elnök szándékosan elhallgatta az RMDSZ-tagok, a helyi magyar értelmiség javaslatait, és mindenki ellenében kierőszakolta Káli Király István jelölését. Ennek csúfos kudarc lett az eredménye, Káli Királyt kizárták, a helyette jövő Pokorny Lászlót pedig már megválasztott marosvásárhelyi polgármesterként járatták le. Az akkori miniszterelnök, Teodor Stolojan jóindulatán múlott az újabb marosvásárhelyi polgármester-választás elrendelése, aminek nyomán Nagy Győző lett az új polgármester. Tőkés László, az RMDSZ akkori tiszteletbeli elnöke mondotta, hogy a Maros megyei szervezetnek ezek után illene lemondania. Innen ered Borbély Lászlónak a Tőkés Lászlóval szembeni mérhetetlen ellenszenve. 1996-ban Zonda Attila elnöksége alatt a megyei RMDSZ-küldöttek nyolc jelölt meghallgatása után választották ki Fodor Imrét polgármesterjelöltnek. Borbély Lászlónak, Markó Bélának és társaiknak nem tetszett ez a fajta túl demokratikus választási elv: attól tartottak, hogy a képviselő- és szenátorjelöltek hasonló kiválasztásával meglepetések érhetik, és nem ők kerülnek majd a parlamentbe. Mindent megtettek a megyei elnök, Zonda Attila megbuktatásáért még annak árán is, hogy a helyi magyarság soraiban ennek negatív visszhangja lesz. A 2000-es helyhatósági választások előtt Markó Béla bejelentette: mivel Marosvásárhelyen a román lakosság túlsúlyba került, meg kell fogalmazni az új Marosvásárhely-stratégiát. A cikkíró, Gaál Márton szerint biztosra vehető, hogy megegyeztek a megyei tanácsban többséget alkotó román pártokkal, hogy Marosvásárhely polgármesteri székét átengedik a román jelöltnek, amennyiben emberükből, Virág Györgyből román segítséggel megyei tanácselnököt faragnak. Az egyezséget Frunda György somostetői villájában hozták tető alá, ahol szemtanúk szerint 6-7 RMDSZ-es csúcsvezető és Dorin Florea tárgyalt. Utána kétszínűségből krokodillkönnyeket hullattak és bánkódtak a polgármesteri szék elveszítése miatt. 2004-ben már az RMDSZ sem reménykedett Kelemen Atilla győzelmében. Jelölését kényszermegoldásnak tartották Markóék is. A 2008-as helyhatósági választások előtt Borbély László keményen szervezkedett, hogy ő szeretne az RMDSZ jelöltje lenni. Az időközben bejegyzett Magyar Polgári Párt felkérte Bölöni Lászlót, hogy vállalja el Marosvásárhely polgármester-jelöltségét. A jeles edző igent mondott. Borbély László vezetésével az RMDSZ-stáb suttogó propagandába kezdett, igyekeztek lejáratni Bölönit. Borbély László üzent Bölöninek, hogy Marosvásárhelynek már van polgármester-jelöltje. Ekkor született meg Bölöni László nyilatkozata, hogy csak abban az esetben vállalja a polgármester-jelöltséget, ha az RMDSZ is őt támogatja. Azután a választáson jött a vereség. A magyar választók fele nem ment el szavazni Marosvásárhelyen. Borbély László személye sok magyart tartott távol a szavazóhelyiségektől. /Gaál Márton közgazdász: Késő bánat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 2./2008. szeptember 2.Az összmagyarság kulturális központjának ad majd otthont a marosvécsi Kemény-kastély az örökösök tervei szerint, miután végképp birtokba vehetik a jelenleg rehabilitációs központként működő épületet. Jelenleg még 150 beteg él a kastélyban, kiköltöztetésük időpontját még nem tudja Dr. Pokorny László igazgató. A kórház vezetőség azon van, hogy mihamarabb kiköltözzenek, és mielőbb új otthonok épüljenek a betegek számára uniós forrásokból. /Antal Erika: Kórházból kultúrközpont. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./2009. február 4.A Teleki Téka – Marosvásárhely egyik büszkesége – messze földön híres könyvtára befejezetlenül áll. Elkezdték a műemlék épület felújítását, a munkálatok viszont félbemaradtak. A Téka igazgatója, Spielmann Mihály elmondta, a Teleki Téka teljes felújítását a tavalyi évben, 2008-ban kezdték el. Időközben szóltak a megyei önkormányzattól, hogy nincs elég pénz. A legutóbbi tanácsülésen Pokorny László tanácsos, a megyei tanács kulturális bizottságának tagja harcolta ki, hogy különítsenek el pénzalapot a Téka számára, abból finanszírozzák a felújítási munkák befejezését. Így ígéretük van arra, hogy az épület felújítására, tatarozására, belső terének teljes renoválására lesz pénz. Jelenleg az ígéret beteljesülésére várnak. /Nb. : Várakozás a bizonytalanságban. Leálltak a Teleki Téka felújításával. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 4./2009. december 9.Több mint 1,6 millió eurós EU-pályázatot nyert a marosvécsi Neuropszichiátriai Rehabilitációs Központ, amelyből két újabb családi otthont építenek a faluban – tájékoztatott Pokorny László, a központ igazgatója. Ez is része annak a programnak, amelynek a Kemény-kastély kiürítése és az eredeti tulajdonosoknak való visszaszolgáltatása a célja. /Antal Erika: Otthon az ápoltaknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./2010. június 3.20 éves a CaritasA Gyulafehérvári Caritas idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. Ebből az alkalomból a marosvásárhelyi Deus Providebit Házban tegnap nyílt napot tartottak, amelyen a szervezet vezetői, munkatársai, önkéntesek és a különböző programokban részt vevő személyek voltak jelen. Ez alkalommal az elmúlt 20 esztendőben kifejtett tevékenységről számoltak be. Értékünk az ember, ott kell lennünk a szenvedő mellett – mondta megnyitójában dr. Márton András igazgató. – Ebből kiindulva 1990-ben Jakab Antal püspök úgy döntött, hogy a katolikus egyház újjáépíti a szociális hálózatát, ami a hetvenes évektől megszűnt. A Caritas világszerte 164 országban van jelen, Romániában kilenc megyét fed le, világviszonylatban több mint 600 ezer önkéntest és 1,2 millió alkalmazottat foglalkoztat, Romániában 540 munkatársa van. Nem tudjuk, milyen lesz húsz év múlva a Caritas, mert a szükség alakítja, de tény, hogy egyre nagyobb igény van a segítőkre – hangsúlyozta. Ludescher László a szociális ágazat projektjeit mutatta be, elmondta, hogy 250 gyereket látnak el Szászrégenben, Marosvásárhelyen és Marosszentgyörgyön, 27 csoportjuk működik, a Teréz Anya Központ tevékenységébe 140 személy kapcsolódott be. Ha egy kosár fát visznek be, az is nagy segítség Péter György az otthoni beteggondozás helyzetéről beszélt, amely 51 munkatárssal dolgozik a megyeközpontban, Szászrégenben, a Nyárád és a Küküllők mentén. Összesen 3017 személy gondozását vállalják fel, java részük hatvan év fölötti idős ember. A költségeik meghaladják az 1,5 millió lejt, ebből az egészségbiztosítási pénztár 8 ezret áll, ami 0,06 százalékot tesz ki. A támogatások nagy részét az önkormányzatok fedezik. – A gondozottak többsége szív- és érrendszeri bántalmakban szenved. Sok a cukorbeteg, az agyvérzéses ágyhoz kötött, a lábszárfekélyes. Munkatársaink kezelik őket, mosdatják, de sokszor az is nagy segítség, ha egy kosár tűzifát visznek be – mondta az igazgató. Varga Csaba a Caritas logisztikai központjait, a Cari-shopot, a segélycsomagok elosztásának módját, a szervezet által működtetett turisztikai hálózatot mutatta be. A Caritas ezer arca Felszólaltak a Caritasszal együttműködő intézmények vezetői: Schmidt Loránd, a Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója, Pokorny László megyei tanácsos, Sófalvi Szabolcs polgármester, majd a teremben levők, akik úgymond haszonélvezői a Caritas szolgáltatásainak. – A Caritas kinyújtja a karját és hív bennünket, gyertek, mert segítünk – mondta Juci néni, egy idős hölgy, aki hálás azért, mert járókeretet, tolókocsit biztosítottak neki, mert odafigyelést, kedvességet kap a szervezet munkatársaitól. Kádár Borbála elmondta, daganatos betegként a Reménység csoportba jár. – Mi vagyunk a társadalom mostohagyerekei, egy-két havi nyugdíjunkat kell odafizetnünk az orvosi vizsgálatokra, ugyanennyit egy-egy mellprotézisre. Kár, hogy erről nincs tudomásuk és nem is hallgatják meg elöljáróink! A délután folyamán kis csoportokban folytatódott a tevékenység, a különböző programok külön-külön is bemutatkoztak, majd a MAFIA és a MIFIKE fiatalok musical- összeállítása következett. A Caritas ezer arca címmel fotókiállítás nyílt, melyen többségében ifj. Both Gyula fotóit tekinthették meg az érdeklődők. Mezey Sarolta Népújság (Marosvásárhely) 2012. június 14.Helyhatósági választások 2012A megyei tanácsosok listája A megyei választási iroda végleges adatai alapján, a június 10-i választások nyomán az RMDSZ és a Szociálliberális Szövetség (USL) 13- 13 tanácsosi helyet szerzett a megyei tanácsban. A Szövetség Maros Megyéért hat mandátumhoz jutott és a Dan Diaconescu Néppárt két tanácsosi helyet szerzett. RMDSZ megyei tanácsosok: Lokodi Edit Emőke, Szabó Árpád, Gáspárik Attila, Balogh József, Csép Andrea, Kelemen Márton, Ilyés Tóth Sándor, Mózes Levente, Pokorny László, Szász Izolda, Erős Csaba, Tatár Béla, Bán Mózes. Szociálliberális Szövetség: Ciprian Dobre, Suciu Horatiu, Popa Dragos, Chirtes Ioan, Somesan Stefan, Socotar Dinu, Antonie Mihail, Mora Ákos, Bolos Vasile, Pop Felicia, Pop Mircea, Bândea Eugen, Dancu Ovidiu. Szövetség Maros Megyéért: Pascan Marius, Maior Claudiu, Urcan Florin, Vasu Ioan, Grosu Corneliu és Georgescu Cristian. A PP-DD tanácsosai: Ioan Stoica, Augustin Farcas. A Magyar Polgári Párt, a Nagy-Románia Párt, az Erdélyi Magyar Néppárt, a Cojocaru-féle Néppárt, a Romák Polgári Demokrata Szövetsége, és az Új Generáció egyetlen mandátumot sem szerzett a megyei tanácsban a vasárnapi helyhatósági választásokon. (mózes) Népújság (Marosvásárhely) 2012. július 16.Románok is tiltakoznak a vásárhelyi ’89-es magyar tábláértSzámos ígéret, egyezség és döntés ellenére a mai napig sem helyezték ki Marosvásárhely egykori városházának a falára azt a magyar nyelvű márványtáblát, amellyel a ’89-es forradalom hőseinek állítottak volna emléket. Míg a román szöveg ott áll évek óta a jelenleg a Maros megyei önkormányzat és a prefektúra által használt egykori városháza főbejáratánál, a rég elkészült magyar márványtáblát összetörve, az épület egyik folyosóján találtuk meg. A Krónika a tavasz folyamán számolt be annak a magyar nyelvű márványtáblának a mostoha sorsáról, amelyet Marosvásárhely ’89-es forradalmárjai a román nyelvű szöveg alá vagy mellé szeretnének elhelyezni. A hercehurca, ígérgetések, egyezségek hiábavaló megkötése több mint tíz éve tart. „A magyar tábla kálváriája több mint egy évtizedes múltra tekint viszsza – idézte fel megkeresésünkre Vasile Ilcu, a Memorial ’89 Egyesület elnöke. – Annak ellenére, hogy 1989-ben 21 Maros megyei személy vesztette életét, aki közül hatot éppen Marosvásárhely főterén lőttek le, 1996 végén huszonhárom napig voltam kénytelen éhségsztrájkolni a December 21. Egyesület székháza előtt azért, hogy meg tudjam győzni a helyi hatóságokat, illene egy valamiféle táblát meg a jelenleginél tartósabb oszlopot állítani az áldozatok emlékére. Dorin Florea akkori prefektus és a város 2000 előtti polgármestere, Fodor Imre alá is írtak hirtelenjében egy megállapodást, de fütyültek betartani. Szinte egy év múlva, 1997 októberében újból éhségsztrájkba kezdtem, ezúttal Bukarestben. Erre már a megyei tanács vezetősége is felfigyelt, és Ioan Togănel akkori elnök révén ígéretet tett a márványtábla megrendelésére.” Homlokzat helyett a szekrény mélyére Miután a tábla elkészült, a forradalmárok egy ugyanakkora, magyar nyelvű szöveggel ellátott emlékművet is kértek, amire az önkormányzat elnöke rá is bólintott. „Togănel akkoriban azt mondta, hogy most feltesszük a román nyelvű táblát, mert arra már megvan az építkezési engedély, aztán utólag melléje helyezzük a magyart is. A magyar tábla 2000-re el is készült, de nem került ki az épület homlokzatára, hanem a prefektus tanácsosának, Ioan Iacobnak a szekrényébe tették” – emlékszik vissza Ilcu. Az első, aki nyíltan nemet mondott a „Köszönet és hála az 1989. decemberi román forradalom harcosainak, örök dicsőség 1989. december 21. mártírjainak” szöveget tartalmazó felirat felállítására, a polgármester-választásra készülő akkori prefektus, Dorin Florea volt. Egy év múlva a város főterén elesett Bodoni Sándor, Hegyi Lajos, Pajka Károly és Tamás Ernő hozzátartozói írásban kérvényezték a tábla kihelyezését. Markó személyes közbenjárást ígért „Teltek-múltak az évek, és nem történt semmi. Amikor a megyei tanács élére Lokodi Edit Emőke került, gondoltam, végre megoldódik a helyzet. De az elnök aszszony 2005. augusztus 12-én adott válaszában azt írta, hogy nem tartja indokoltnak az újabb táblák elhelyezését. Ekkor azzal az ötlettel jöttem, hogy ha nem kell két tábla, tegyünk egyet, amin mindkét nyelven szerepel a szöveg. Vagy akár németül is. Kérésemet elküldtem az RMDSZ politikusainak, Markó Bélának, Frunda Györgynek és Kelemen Atillának is, akik közül csak az előbbi válaszolt” – idézi fel a 2005-ös év történéseit a ’89-es eseményekben meglőtt harcos. „Támogatom javaslatukat, és személyesen is közben fogok járni az ügy mihamarabbi, az Önök kérésének megfelelő megoldásához” – olvasható az RMDSZ volt szövetségi elnökének 2005. november 21-én keltezett 22456-os válaszlevelében. Alig néhány héten belül Pokorny László megyei önkormányzati képviselő egy, a magyar nyelvű felirat sorsáról rendelkező határozattervezettel rukkolt elő, azonban Lokodi Edit Emőke nem volt hajlandó napirendre tűzni. „Arra hivatkozva, hogy van ott már márványtábla elég, túl sok is, az elnöknő hallani sem akart újabbról. Ennek ellenére a határozattervezetet napirendre kellett volna tűznie, legalábbis ezt diktálta volna a törvény és a jóérzés” – jegyzi meg Vasile Ilcu, aki jó fél év múlva, 2006 augusztusában ismét levelet írt Lokodinak, amire a mai napig sem kapott választ. A megyei önkormányzat volt RMDSZ-es vezetője többször is kifejtette, hogy az összes márványtáblát el kellene tüntetni a régi városháza bejárata mellől. Az évek során Lokodi meg is próbálta felszámolni az egyébként többnyire építkezési engedély nélkül felaggatott magyarellenes feliratokat, azonban a román nemzetiségű prefektusok sorra megakadályozták az eredeti homlokzat hű viszszaállítását. Széttört tábla, széttört remények Újabb hat esztendőnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a táblaügyet fel lehessen melegíteni. A Krónika újságírója tavasszal teljesen véletlenül, a régi városháza szecessziós épületének egyik zugában talált rá a magyar márványtáblára. Ekkor már kettőbe törve, a lépcsőfordulóba eldugott seprű, szemétlapát és a szemeteskosár mellett várt az elszállításra. Cikkünk nyomán Hamar Alpár Benjámin, egy másik forradalmárszervezet, a December 21. Mártírváros Egyesület vezetője az irodájába menekítette a megcsúfolt táblát. „A mai napig is ott van, és nagyon remélem, hogy az új tanácselnök, Ciprian Dobre lehetővé teszi, hogy végre a főbejárat mellé, az épület homlokzatára kerüljön” – reménykedik Hamar. Egyébként a ’89-es események résztvevői közül többen is feltették a kérdést, mikor és ki törte össze az évekig egy irodai szekrényben porosodó táblát. Május 31-én írt levelében Lokodi Edit Emőke azt válaszolta, hogy semmiféle információja nincs a tábla tönkretételéről. Két hét múlva, június 12-én a leköszönőben lévő elnöknő arról tájékoztatja a forradalmárokat, hogy sem a márványlap felszerelése, sem annak megőrzése nem volt a megyei önkormányzat feladata, mi több, még csak az intézmény leltárában sem található. „Ez mese, hisz annak idején éppen a megyei tanács urbanisztikai igazgatósága állította össze a tábla felszereléséhez szükséges dokumentációt. Az okirat szerint a tervező a megyei önkormányzat, a megrendelő pedig az önkormányzat és a prefektúra” – teregeti ki az asztalra a dokumentumokat Ilcu. A románok nem hagynák veszni Felháborítónak tartja a magyar márványtáblával szemben tanúsított ellenállást Sorin Moldovan, a Román Forradalom Identitása – ’89 Decembere nevet viselő szervezet vezetője is. „Én is azok közé tartozom, akik már több mint tíz éve kérik a magyar, és ha lehet, a német nyelvű táblák kihelyezését – azonban mindhiába. Nem adom fel, mert annak ott, a falon a helye” – nyomatékosít Moldovan. A ’89 Decembere Egyesület vezetője, Vasile Fărcaş sem tartja helyénvalónak a magyar és a német nyelvű szöveg lemaradását. „Már startból két vagy három nyelven kellett volna elkészíteni a táblát. Remélem, hogy azok, akik rosszul indították a dolgokat, vagy eddig ellenezték a csorba kiküszöbölését, jobb belátásra térnek, hisz Maros megyében a forradalomnak magyar és szász áldozatai is voltak” – véli Fărcaş. Kérdésünkre, hogy közel másfél évtizedes hiábavaló harc után félig román emberként van-e még ereje egy magyar emlékmű állításáért harcolni, Vasile Ilcu is határozott igennel válaszolt. Mint mondja, újraindítja az eljárást, és Sorin Vintilă Meşter, a forradalmárok ügyeiért felelős államtitkár segítségét kéri. „Van türelmem; megvárom az új megyei vezetők válaszait, ha netalán az övéké is nemleges lesz, újrakezdem a tiltakozó akciókat, esetleg ismét éhségsztrájkolni fogok” – állítja. Szucher Ervin Krónika (Kolozsvár) lapozás: 1-30 | 31-40
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
